Hszian
| Hszian (西安) | |
![]() | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Tartomány | Senhszi |
| Rang | prefektúra szintű város |
| Polgármester | Ye Niuping |
| Irányítószám | 710000 |
| Körzethívószám | 29 |
| Rendszámok betűjelei |
|
| Testvérvárosok | Lista
|
| Népesség | |
| Teljes népesség | 12 952 907 fő (2020)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 405 m |
| Terület | 10 096,81 km² |
| Időzóna | UTC+8 |
![]() | |
| Hszian weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hszian témájú médiaállományokat. | |
| |
Hszian (kínaiul: 西安, pinjin átírással: Xi’an) prefektúra szintű nagyváros Kínában: Senhszi tartomány székhelye és egyben legnagyobb városa. Pekingtől mintegy 900 km-re délnyugatra fekszik.
Egyike Kína legnagyobb városainak. A hsziani agglomeráció népessége 2005-ben meghaladta a 8 millió főt.[2] A lakosság 99%-át a han kínaiak alkotják.
Ipari, közigazgatási, kulturális központ. A város gazdaságában elsőrendű az alumíniumkohászat, textilipar, elektronikai ipar, hi-tech iparágak, repülőgépek gyártása. A kínai űrkutatás egyik központja. A városban működik a szállító és bombázó repülőgépeket gyártó Hsziani Repülőgépgyár.
Történelem
A város az egyik legősibb település Kína területén, mintegy 3000 éves múlttal rendelkezik. A Tang-dinasztia idején (Kr. u. 618–906) Csangan (長安) néven a császári Kína fővárosa volt.
A mai napig megmaradt a 11 km hosszú városfal, amelyre a 8. században egy 13 emeletes pagodát építettek. A híres selyemút is innen indult.
Közlekedés
Vasút
A városban több nagysebességű vasútvonal is összefut:
- Hszian–Csengtu nagysebességű vasútvonal
- Hszian–Paocsi nagysebességű vasútvonal
- Tatung–Hszian nagysebességű vasútvonal
A városban található Északnyugat-Kína legnagyobb vasútállomása, a Hszian Északi pályaudvar.[3]
Népesség
| 2020 | 12 952 907
|
Látnivalók
- pagodák
- városfal
- A város környékénː
- az agyaghadsereg
- a kínai piramisoknak nevezett ősi temetkezési halmok.
Galéria
Jegyzetek
- ↑ Seventh National Population Census of the People's Republic of China
- ↑ Archivált másolat. [2007. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. május 16.)
- ↑ Growth to continue. Railway Gazette International. DVV Media UK, 2011. március 3. [2011. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 5.)
Források
- Reader's Digest: Világjárók lexikona
- Hivatalos weboldal Archiválva 2019. április 7-i dátummal a Wayback Machine-ben




.jpg)







