Szerb Haladó Párt

Szerb Haladó Párt
Adatok
Elnök	Miloš Vučević
Elnökhelyettes	Jorgovanka Tabaković
Alelnök	Aleksandar Šapić Ana Brnabić Marko Đurić Nevena Đurić Irena Vujović Siniša Mali Vladimir Orlić
Alapítva	2008
Elődpárt	Szerb Radikális Párt
Székház	Belgrád, Čika Ljubina 8.
Tagok száma	körülbelül 350.000 (2012.)
Ideológia	Európapártiság, neoliberalizmus, populizmus
Politikai elhelyezkedés	Gyűjtőpárt
Parlamenti jelenlét	Szerb parlament: 94 / 250 Vajdasági tartományi parlament: 65 / 120
Hivatalos színei	vörös, kék
Weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szerb Haladó Párt témájú médiaállományokat.

A Szerb Haladó Párt (szerbül Српска напредна странка / Srpska Napredna Stranka) szerbiai párt, 2012 óta az ország vezető kormánypártja.

A pártot Tomislav Nikolić, a Szerb Radikális Párt (SRS) addigi alelnöke és de facto vezetője, valamint Aleksandar Vučić, korábbi hírközlési miniszter ^[1] alapította 2008-ban, miután összekülönböztek a hágai bíróságon letartóztatásban lévő Vojislav Šešelj pártelnökkel Szerbia és az Európai Unió (EU) stabilizációs és társulási egyezményének ratifikálása kérdésében. 19 kilépő képviselőtársával saját frakciót alakított a szerb parlamentben.

Az új ellenzéki párt elvitte az SRS korábbi szavazóinak nagy részét és 2009 szeptemberében az egyik legnépszerűbb párt volt az országban. A párt támogatta az európai uniós csatlakozást.

Az SNS 2012-ben megnyerte a parlamenti választásokat, de nem szerzett többséget, így koalícióra lépett a posztkommunista Szerb Szocialista Párttal, a miniszterelnök pedig a szocialista Ivica Dačić lett. Aleksandar Vučić, az SNS elnöke a miniszterelnök-helyettesi pozíciót kapta a kormányban, ám a szakértők egyhangú véleménye szerint Vučić irányította végig a háttérből a kormányt.

A kormány legfőbb programja az EU-csatlakozás, a Koszovóval való kapcsolatok normalizálása, a bűnözés és a korrupció elleni küzdelem, valamint a gazdasági reformok voltak.  A valóságban ebben az időszakban nem voltak gazdasági reformok, és a kormány még a neoliberális rendszert is folytatta, amelyet a Demokrata Párt kormánya hajtott végre 2008-ban.  Ez a kormány végül csaknem két évig volt hatalmon. 2014 elején az SNS és az SPS bejelentette, hogy a kormányt és a parlamentet feloszlatják "elégtelen politikai legitimitás" miatt. Január 29-én Nikolić elnök hivatalosan feloszlatta a parlamentet, és a következő parlamenti választásokat március 16-án tartották, melyeken az SNS az általa vezetett koalícióval abszolút többséget szerzett.

A későbbi években az SNS minden választást abszolút többséggel megnyert olyan koalíciók élén, melynek tagjai közt az SNS-en kívül helyet foglal többek között a Szerbiai Szociáldemokrata Párt, a Szerb Megújhodási Mozgalom és számos kisebb, önmagában jelentéktelen párt is.^[2] 2014 és 2017 között Aleksandar Vučić volt a miniszterelnök, őt azonban 2017-ben elnökké választották, így a kormányfői pozíciót Ana Brnabić kapta meg. Az ország ezzel de facto elnöki rendszerré vált. Az ellenzék, és számos politikai szakértő vélekedése szerint az SNS leépítette a demokráciát, és egy Oroszországhoz hasonló tekintélyelvű rendszert hozott létre. A 2020-as parlamenti választásokat a legtöbb ellenzéki párt bojkottálta, így az SNS Európában (Fehéroroszország után) a második legnagyobb parlamenti többséget szerezte meg.

2021-ben beolvadt az SNS-be a 2020-as választásokon az SNS-en, az SPS-en, és a kisebbségi pártokon kívül egyedüliként a törvényhozásba bejutott Aleksandar Šapić volt vízilabdázó és újbelgrádi polgármester által vezetett Szerb Hazafias Mozgalom. Šapić később az SNS színeiben Belgrád főpolgármestere lett.

Az SNS a 2022-es előrehozott választásokon az Együtt bármire képesek vagyunk koalíció élén ugyan elveszítette a parlamenti többségét, de az SPS-szel koalícióban ismét kormányt tudott alakítani. Ugyanekkor elnökválasztást is tartottak, melyet Vučić - akit az SNS-koalíción kívül az SPS is támogatott - már az első fordulóban megnyerte.

A 2023-as belgrádi lövöldözéseket követően erőszakellenes tüntetéssorozat kezdődött, aminek eredményeként Vučić feloszlatta a parlamentet, és az év decemberére újabb parlamenti választásokat írt ki. Az SNS vezette Szerbia nem állhat meg koalíció újra megszerezte a parlamenti többséget. A választás után újabb tüntetések kezdődtek, miután választási csalásról érkeztek hírek. Független megfigyelők később megállapították, hogy ugyan valóban voltak szabálytalanságok a választásokon, azok nem változtattak érdemben az eredményen.

A 2023-as választások után felálló kormány miniszterelnöke Ana Brnabić helyett Miloš Vučević lett.

A 2024-es önkormányzati választásokon az SNS, és az általa vezetett Szerbia Holnap koalíció 4 községet leszámítva mindenhol nyerni tudott.

A 2012-es Szerbiai parlamenti választáson 24.05 százalékot ért el, ezzel 55 mandátumhoz jutott. Az előre hozott parlamenti választáson a párt a szavazatok 48,35%-át tudta megszerezni , és ezzel 131 mandátumot nyert. A 2016-os előre hozott parlamenti választáson 48.25 százalékot kapott, és ezzel 96 mandátumot szerzett.