Isiba Sigeru
| Isiba Sigeru | |
.jpg) | |
| Japán 65. miniszterelnöke | |
| Hivatali idő 2024. október 1. – 2025. október 4. | |
| Uralkodó | Naruhito |
| Előd | Kisida Fumio |
| Japán mezőgazdasági minisztere | |
| Hivatali idő 2008. szeptember 24. – 2009. szeptember 16. | |
| Miniszterelnök | Aszó Taró |
| Japán védelmi minisztere | |
| Hivatali idő 2007. szeptember 26. – 2008. augusztus 2. | |
| Miniszterelnök | Fukuda Jaszuo |
| Született | 1957. február 4. Csijoda, Tokió, Japán |
| Párt | Liberális Demokrata Párt |
| Választókerület | Tottori prefektúra 1. |
| Szülei | Isiba Dzsiró (édesapja) |
| Házastársa | Isiba Josiko |
| Foglalkozás | politikus |
| Iskolái | Keió Egyetem |
| Vallás | Krisztus Egyesült Egyháza (protestáns)[1] |
 | |
| Isiba Sigeru aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Isiba Sigeru témájú médiaállományokat. | |
Isiba Sigeru (石破 茂; Hepburn: Shigeru Ishiba; Tokió, 1957. február 4. –) japán politikus, Japán 65. miniszterelnöke. Isiba 1986-tól a japán országgyűlés alsóházában képviselő, 2024-től 2025-ig pártja, a Liberális Demokrata Párt elnöke. Több kormány tagja volt, köztük védelmi és mezőgazdasági miniszter is.[2]
Országgyűlési képviselőként Isiba az agrár- és védelmi politikára szakosodott. Mijazava Kiicsi miniszterelnöksége alatt mezőgazdasági politikáért felelős parlamenti miniszterhelyettes volt, de 1993-ban kilépett az LDP-ből és belépett a Japán Megújulás Pártjába. 1997-ben visszatért az LDP-be, ezután több kormányzati és pártpolitikai pozíciót töltött be: a Japán Védelmi Ügynökség főigazgatója, honvédelmi miniszter és agrárminiszter, valamint az LDP főtitkára is volt.[2][3]
Karrierje során Isiba az LDP egyik kulcsfigurájává nőtte ki magát és így többször indult a pártelnöki posztért. Először 2008-ban, amikor ötödik lett, 2012-ben és 2018-ban pedig Abe Sinzótól szenvedett vereséget. Abe lemondása után 2019-ben újra indult, ám harmadik helyen végzett Szuga Josihide mögött. Szuga lemondása után 2021-ben Isiba nem indult, ezt a választást Kisida Fumio nyerte. Kisida lemondása után 2024-ben viszont Isiba ötödszörre is megmérettette magát, ahol a második körben Takaicsi Szanaénál kapott több szavazatot és így az LDP elnöke lett. Pártelnökké való megválasztása után a japán parlament 2024. október 1-jén miniszterelnöknek is megválasztotta.[3][2] 2025. szeptember 7-én, miután pártja történelmi vereséget szenvedett a választásokon, lemondott.[4][5]
Élete
Politikus családba született 1957. február 4-én Tokió Csijoda kerületében. Nagyapja és apja is politikus volt. Apja, Isiba Dzsiró kormánytisztviselőként dolgozott, majd építésügyi miniszterhelyettesként szolgált. Édesanyja tanár volt, és Kanamori Micsitomo keresztény lelkész unokája.[3]
2002 és 2004 között a Japán Védelmi Ügynökség főigazgatója volt. 2007 és 2008 között Japán honvédelmi minisztere, 2008 és 2009 között agrárminisztere. A Liberális Demokrata Párt főtitkára 2012 és 2014 között. 2024. október 1-től 2025. szeptember 7-ig Japán miniszterelnöke és a Liberális Demokrata Párt elnöke.[3]
Miniszterelnökként
Isiba 2024. október 4-én adott első parlamenti beszédében mutatta be kormánya bel- és külpolitikai céljait. Bejelentette, hogy belpolitika terén az alacsonyabb jövedelmű régiók felzárkóztatására, az áremelkedés miatt nehéz anyagi helyzetbe került háztartások megsegítésére és egy új katasztrófavédelmi kormányhivatal létrehozására fog összpontosítani. Külpolitika terén az új kabinet prioritása a japán-amerikai katonai kapcsolatok további elmélyítése és a régió biztonságának garantálása volt. Isiba az LDP pártfinanszírozási botrányai miatt a japánok politikába vetett megingott hitének visszaszerzését is célul tűzte ki.[6][7]
Miniszterelnökségének első évében Isiba két parlamenti választáson is átesett, mindkétszer gyengítve saját és pártja pozícióját. Isiba pár nappal megválasztása után feloszlatta a parlament alsóházát és új választást írt ki 2024 október 27-ére, a tervezettnél egy évvel korábban.[2] A 2024. október 27-i választáson az LDP és koalíciós partnere, a Kómeitó elveszették többségüket, Isiba ezt követően kisebbségi kormány élén vezette Japánt.[8] Kilenc hónappal később, 2025. július 20-án az LDP és Kómeitó a felsőházi választáson is vereséget szenvedtek és ebben a házban is elveszették többségüket, az LDP 1955-ös alapítása óta így először történt meg az, hogy a parlament mindkét házában egyszerre került kisebbségbe.[9]
2025. szeptember 7-én a történelmi vereségeket követően lemondott.[4] A Liberális Demokrata Párt elnökválasztását 2025. október 4-én tartják, addig ő lesz a miniszterelnök.
Hivatkozások
- ↑ 【自民党総裁選】菅氏、岸田氏、石破氏３人のキリスト教との関わり. Christian Press (japánul) (2020. szeptember 9.) (Hozzáférés: 2024. október 2.)
- ↑ a b c d Takemoto Josifumi – Szugijama Kentaro: Japan's incoming PM Ishiba sets Oct 27 date for snap election. Reuters. (angolul) Tokió: Thomson Reuters (2024. szeptember 30.) (Hozzáférés: 2024. október 2.)
- ↑ a b c d Josida Reidzsi: The man standing between Abe and his ambitions: Who is Shigeru Ishiba? The Japan Times (angolul) (2018. augusztus 27.) (Hozzáférés: 2024. október 2.) arch
- ↑ a b Japan’s PM Shigeru Ishiba resigns weeks after election debacle (angol nyelven). Al Jazeera. (Hozzáférés: 2025. szeptember 7.)
- ↑ Breaking: Japanese Prime Minister Ishiba announces resignation (koreai nyelven). The Chosun Daily, 2025. szeptember 7. (Hozzáférés: 2025. szeptember 7.)
- ↑ Kotegava Taró: Ishiba vows to restart regional development in 1st policy speech. Aszahi Sinbun (angolul) (2014. október 4.) (Hozzáférés: 2014. október 4.) arch
- ↑ Leo Lewis: Japan’s new prime minister pledges to tackle deflation in first policy speech. Financial Times. (angolul) Tokió (2014. október 4.) (Hozzáférés: 2014. október 4.) arch
- ↑ Robert Ward: The aftermath of Japan’s general election – uncertainty ahead. IIIS.org. (angolul) International Institute for Strategic Studies (2024. október 29.) (Hozzáférés: 2025. július 23.)
- ↑ Nicholas Szechenyi – Nakano Juko – Kristi Govella: Japan’s Upper House Election: Prolonged Instability. CSIS.org. (angolul) Center for Strategic and International Studies (2025. július 21.) (Hozzáférés: 2025. július 23.)