Cu Csung-cse
| Cu Csung-cse | |
 | |
| Született | 429 Jiankang[1][2] |
| Elhunyt | 501 (71-72 évesen)[2] Kína[1][2] |
| Gyermekei | Cu Keng |
| Foglalkozása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cu Csung-cse témájú médiaállományokat. | |
| |
Zu Chongzhi
(kínai írással: 祖冲之, népszerű magyar átírás: Cu Csung-cse, 429–500) kínai matematikus és csillagász, aki a Liu Szung dinasztia () és a Déli Csi dinasztia () uralkodása alatt élt. Csienkangban () (ma Nanking ()) született. A családja már régóta csillagászattal foglalkozott, ő is gyorsan bekerült ebbe a tudományos légkörbe. Tehetsége révén már fiatalon híressé vált, Hsziao-vu () császár az akadémiára, majd a Nancsingi () Birodalmi Egyetemre küldte, hogy kutatásokat végezzen. 461-ben Nanhszüben () – a mai Csiangszu () tartománybéli Csencsiang () – elfogadott egy hivatali állást, amit a helyi kormánytól kapott.
Eredményei
- Ő vezette be a Ta-ming naptárat () 465-ben.
- Az év hosszát 365,24281481 napban adta meg, ami csaknem megegyezik a ma ismert 365,24219878-as adattal.
- Kiszámította a Nap és a Hold fogyatkozásának rendszerességét, ami neki 27,21223 évre jött ki, ami igen közel áll a ma ismert 27,21222 évhez. Ezt a számot sikeresen használta a négy fogyatkozás alkalmával, amit 23 év alatt figyelt meg (436–459).
- Kiszámolta a Jupiter keringési idejét, ami 11,858 évre jött ki neki, ami nagyon közel van a ma ismert 11,862 évhez.
- Két közelítést talált a pi értékének pontosabb becslésére, ami kilencszáz éven keresztül a legpontosabb maradt. Legjobb becslése a pí-re 3,1415926 és 3,1415927 közötti érték, amit 355⁄113 (Milü, vagyis „részletes becslés”) és a 22⁄7 (Yuelü vagy „durva becslés”) adott ki. Akkoriban ez nagy eredmény volt; úgy érte el, hogy botokat használt, amikből egy 12 288 oldalú sokszöget rakott ki. 900 éven keresztül senki nem talált pontosabb eredményt a pi-re.
- Rájött a gömb térfogatának kiszámítási módjára.
Egyéb
Egy holdi kráter és egy aszteroida is a nevét viseli.
Jegyzetek
- ↑ a b Andrew Bell: Encyclopædia Britannica. Encyclopædia Britannica. Encyclopædia Britannica Inc.
- ↑ a b c MacTutor History of Mathematics archive